1. Mik ezek?
A füstöt különféle anyagok bocsátják ki bizonyos eljárások során (például melegítés közben). Egyes füstök csupán irritáló hatásúak, míg mások mérgezőek.
A köd olyan anyagrészecskékből áll, amelyek a levegőben lévő cseppekben (általában vízcseppekben) találhatók. A köd a padlóra lecsapódva csúszásveszélyt okozhat, az ablakokra és a fényforrásokra lecsapódva pedig ronthatja a látási viszonyokat.
2. Hol fordulhatnak elő?
Füst és köd sok helyen előfordulhat. A leggyakoribbak ezek közül:
- erjedés során keletkező szén-dioxid a sörfőzdékben és a lepárlókban;
- szén-monoxid a gépjárműjavító műhelyekben;
- aceton az élelmiszeriparban;
- benzol az olajipari létesítményekben;
- metanol a lepárlókban és az olajipari létesítményekben;
- etil-alkohol a lepárlókban és a sörfőzdékben.
- a tartályokban jelen lévő, a szállított anyagból kipárolgó gázok, mint például a formaldehid, a toluol, a benzol, a xilol vagy a szén-monoxid. Lásd gázfigyelő berendezések.
Emlékeztető: a kádakban, tartályokban, hordókban és egyéb tárolókban a füst a szállított anyag eltávolítása után még sokáig megmaradhat, és különös gonddal kell eljárni a zárt vagy rossz szellőzésű terekbe való belépéskor.
A gázosított konténerek kezelését lásd:
3. Milyen kárt okozhatnak?
A füst és a köd általában a légutakba való bejutás után okoz károsodást: megtámadja a tüdőt, az agyat, az idegrendszert és más szerveket. Azonban más veszélyei is vannak, például:
- a padlóra lecsapódva csúszásveszélyt okozhat;
- az ablakokra és fényforrásokra lecsapódva ronthatja a látási viszonyokat;
- bizonyos típusú elektronikus berendezésekkel érintkezve tüzet okozhat;
- meggyulladása esetén lángra kaphat vagy felrobbanhat.
4. Mit tehetek a kockázatok csökkentése érdekében?
Mivel számos füsttípus és egyes ködtípusok nem láthatóak, a legfontosabb, hogy tudjuk, mikor és hol fordulhatnak elő.
A kereskedői telephelyek veszélyes területein gyakran figyelmeztető jelzésekkel hívják fel a figyelmet a jelenlétükre. Ha nincs biztosítva a megfelelő szellőzés, de ilyen területeken kell dolgoznia, miközben ködök és füstök keletkezésére lehet számítani, mindig viseljen légzésvédő eszközt.
Figyelmeztetések:
- A pormaszkok nem nyújtanak védelmet a füstök és ködök ellen.
- Légzésvédő eszközt csak szakképzett tisztviselők használhatnak.
Ha zárt térben, például hajón dolgozik, számítani kell a veszélyes füstök vagy gázok jelenlétére. A levegőben lévő oxigén szintjének méréséhez és a veszélyes füstök jelenlétének észleléséhez
gázfigyelő berendezést kell használnia.
5. Tűzveszélyes atmoszférák
Számos ipari folyamat során használnak vagy állítanak elő tűzveszélyes gázokat, gőzöket és ködöket. Megfelelő ellenőrzés hiányában ezek pusztító robbanásokat vagy tüzeket okozhatnak. Az ilyen atmoszférákkal rendelkező területeket veszélyes zónának hívják, és a következő csoportokba sorolják őket:
- 0. zóna, ahol a robbanásveszélyes gáz–levegő keverék mindig jelen van;
- 1. zóna, ahol a robbanásveszélyes atmoszféra létrejötte valószínű; és
- 2. zóna, ahol a robbanásveszélyes atmoszféra létrejötte legfeljebb rövid időre valószínű.
Az ilyen zónákban a legfontosabb az atmoszféra meggyulladásának megelőzése a potenciális gyújtóforrások kizárása révén.
Egyes gyújtóforrások – például gyufák vagy égő cigaretták – egyértelműen azonosíthatók, míg mások kevésbé. A tűzveszélyes atmoszférák meggyulladását okozhatják még a következők is:
- gépjárművek;
- (hálózatról vagy akkumulátorról működő) elektronikus berendezések;
- kéziszerszámok szikrái;
- bizonyos mobiltelefon- és rádiótípusok.
Ha veszélyes zónában kell elektronikus berendezést vagy kéziszerszámot használni, különleges óvintézkedésekre van szükség. Fontos, hogy tájékozódjon a helyi biztonsági szabályokról, és betartsa azokat.
Ha fennáll annak kockázata, hogy az atmoszféra esetleg tűzveszélyes lehet, mindig „gyújtószikramentes” eszközöket használjon.
6. Mit jelent a „gyújtószikramentes” kifejezés?
A gyújtószikramentes berendezések olyan berendezések vagy huzalkészlet, amelyek sem normál, sem rendellenes körülmények között nem képesek elegendő elektromos vagy hőenergiát leadni ahhoz, hogy könnyen gyulladó koncentrációjú veszélyes légköri keverék gyújtóforrásaként viselkedjenek.
