1. Mik a veszélyes anyagok?
A „veszélyes anyagok” általában olyan vegyi anyagok vagy fémek, amelyek fizikai tulajdonságaik miatt közvetlen veszélyt jelentenek és különböző okokból kifolyólag súlyos sérülést vagy akár halált is okozhatnak. Egyes fajtáik már érintkezés esetén is sérülést okozhatnak, és vannak olyanok is, amelyek más anyagokkal kémiai reakcióba lépve válnak veszélyessé.
2. Milyen típusai vannak?
A veszélyes anyagok négy fő kategóriába sorolhatók:
- közvetlenül káros anyagok, amelyek önmagukban vagy előzetes kémiai reakciót követően ártalmasak;
- vízérzékeny anyagok, amelyek vízzel vagy gőzzel reakcióba lépve hőt vagy tűzveszélyes/robbanásveszélyes gázokat képeznek;
- oxidálószerek, amelyek természetes állapotukban vagy hő hatására oxigént fejlesztenek, növelve a tűz- és robbanásveszélyt; és
- mérgező anyagok, amelyek belélegezve, lenyelve vagy a bőrön keresztül felszívódva okoznak mérgezést.
Egyes anyagok több kategóriába is tartoznak egyszerre, így még nagyobb kockázatot jelentenek.
3. Hol fordulhatnak elő?
Veszélyes anyagok kikötőkben, belföldi vámkezelési raktárakban, repülőtereken és egyes olajipari létesítményekben fordulnak elő a leggyakrabban.
4. Mit kell tudni a gázosítószerekről?
A gázosítószerek azok a veszélyes anyagok, amelyekkel a legnagyobb valószínűséggel fog találkozni munkája során. Ezeket a szereket a konténerek rágcsáló- és rovarkártevő-mentesítéséhez használják. A gázosítószereket gyakran már a konténerek Európai Unióba való szállítása előtt alkalmazzák. Ha a konténereket érkezéskor nem szellőztetik át megfelelően, a füstök komoly veszélyt jelenthetnek a konténerekkel dolgozó tisztviselők számára. A három legelterjedtebb gázosítószer-típus mindegyikénél sajátos kockázatokkal kell számolni:
Metil-bromid (bróm-metán): Rendkívül mérgező vegyi anyag, amelyet gyakran használnak gázosítószerként, különösen termőföldet vagy faanyagot tartalmazó konténerekhez. Habár a metil-bromid nagyon mérgező, a mérgezés tüneteinek kialakulása több órába is telhet. Ilyen tünetek a következők:
- égési sérülések a bőrön, amelyeket a vegyi anyag folyékony formájával való tartós érintkezés okoz;
- nagy mennyiségű folyadék felgyülemlése a tüdőben a gőz belélegzése miatt;
- az agy, az idegrendszer és egyes esetekben a vesék károsodása.
A metil-bromid füstjének való rövid távú kitettség is rosszullétet és különböző tüneteket, többek között fejfájást, szemfájdalmat, hasi fájdalmakat és lábzsibbadást okozhat. Ezek a hatások több napig is eltarthatnak, de súlyosságuk a koncentrációtól és az expozíció időtartamától függ. A metil-bromidnak való hosszú távú kitettség akár halált is okozhat.
Alumínium-foszfid (foszfin): A granulátum formájú alumínium-foszfid az élelmiszereket, dohányt és más romlandó árukat tartalmazó konténerek szállítás közbeni fertőtlenítésére használatos. A granulátumszemcsék a szállítás során lebomlanak és foszfingázt szabadítanak fel, ami elpusztítja a kártevőket és két-három héten belül diszpergál. Veszélyekkel akkor kell számolni, ha:
- a gázosítás óta még nem telt el két vagy három hét; vagy
- a granulátumszemcséket elzárt helyen helyezték el, ahol nem tudtak megfelelően lebomlani; vagy
- a gázosításra vonatkozó jegyzőkönyv hiányzik vagy nem áll rendelkezésre.
Afrikából, Dél-Amerikából, valamint a Közel-Keletről és a Távol-Keletről esetenként érkezhetnek nem megfelelően gázosított konténerek. A foszfingáz színtelen, de jellegzetes, romlott halra emlékeztető kellemetlen szaga van. Belélegezve a légutak gyulladását okozhatja és a központi idegrendszert is károsíthatja. A tünetek között remegés, hányinger, hányás, fejfájás és gyomorfájdalom is előfordulhat. Súlyos esetekben kómához vagy halálhoz is vezethet.
Hidrogén-cianid: Ezt a különösen veszélyes gázosítószert ritkábban használják, mint a metil-bromidot és az alumínium foszfidot. Mandulára emlékeztető jellegzetes szaga van. Már alacsony koncentrációban is szédülést, hányingert, fejfájást és gyomorfájást, valamint eszméletvesztést és bénulást okozhat. Nagy koncentrációban belélegezve azonnali halált okozhat.
5. Mit kell tudni a vegyi anyagokról?
A gázosítószereken kívül egyéb vegyi anyagok is jelen lehetnek veszélyes mennyiségben az akár csak rövid időre lezárt konténerekben. Ezt okozhatja a rakomány (árujegyzéken feltüntetett vagy fel nem tüntetett) szivárgása, illetve az áruk közötti kémiai reakció.
A Bizottság 2006. február 7-i 2006/15/EK irányelvének melléklete néhány gyakori vegyi anyagra vonatkozóan részletesen felsorolja a javasolt foglalkozási expozíciós határértékeket, valamint – az azonosítás megkönnyítése érdekében – a kérdéses anyagok EINECS-számát (Létező Kereskedelmi Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke) és CAS-számát (Vegyianyag Nyilvántartási Szolgálat).
Ezen anyagok bármelyikének észlelése, illetve az anyagbiztonsági adatlap (MSDS) szerinti vagy vélhető jelenléte esetén tovább kell tájékozódnia a helyzetről, és addig nem szabad belépnie a konténerbe, amíg meg nem győződött arról, hogy ez biztonságos. Ne feledje, hogy a gőzökön kívül bizonyos vegyi anyagok is könnyen felszívódhatnak a bőrön keresztül.
A 98/24/EK irányelvet kell alkalmazni. A Bizottság emellett rendszeresen – kiegészítő irányelvekben – közzéteszi a határértékek frissített listáit. A jelenleg hatályos irányelv a 2007/30/EK irányelv.
A határértékeket folyamatosan módosítják a kutatások eredményei és a tapasztalatok alapján. Az aktuális expozíciós határértékeket a Bizottság irányelveiből és a nemzeti jogszabályokból tudhatja meg.
6. Mit tehetek a kockázatok csökkentése érdekében?
A gázosítási műveletek nagyon szigorú ellenőrzés alatt állnak. Bizonyos típusú gázosítószerek használata tilos, és megfelelő védelmi intézkedéseket kell tenni az egészségügyi kockázatok csökkentése érdekében. A gázosítási műveletek alatt nem szabad a konténerek közelébe menni. A legtöbb importőr az áruk megérkezésekor körülbelül egy órára nyitva hagyja a konténereket, hogy a füst távozhasson. Tilos a konténereket kinyitni, illetve a konténerekbe belépni addig, amíg az importőr (vagy képviselője) ezt biztonságosnak nem nyilvánítja. Titkos műveletek esetében a műveletben részt vevő személyek vezetőjének feladata, hogy felmérje a kockázatokat és megtegye a szükséges biztonsági óvintézkedéseket. A munkát mindig biztonságos módon kell elvégezni.
7. Mit tegyek, ha rosszul érzem magam?
Ha konténerben végzett munka során, illetve az anyagok vizsgálata során rosszullétet tapasztal, azonnal szakítsa meg a munkát, és hagyja el a területet. Ezután –még ha jobban is érzi magát – forduljon orvoshoz, és jelentse be az incidenst.
8. Mit kell tudni az egyéb veszélyes anyagokról?
Bizonyos típusú veszélyes anyagoknak különleges tárolási igényei vannak. A vízérzékeny anyagokat például vízhatlan tartályokban, illetve különleges vízérzékenység esetén (például nátrium) olajban kell tárolni. Az ilyen anyagokat távol kell tartani az automatikus tűzoltórendszerrel felszerelt helyiségektől.
Az oxidálószereket távol kell tartani az alacsony lobbanáspontú folyadékoktól, például az olajoktól. Az oxidálószereket és az alacsony lobbanáspontú folyadékokat egyaránt távol kell tartani mindenféle hőforrástól. Mivel az oxidálószerek oxigént termelnek, a tűz elfojtásán alapuló hagyományos tűzoltókészülékek alkalmazása nem mindig hatékony.
Ha veszélyes anyagok közelében dolgozik, viseljen megfelelő védőruházatot. Soha ne érintsen meg, lélegezzen be vagy kóstoljon meg olyan anyagot, ami veszélyes lehet.
Ne feledje: a kockázatok csökkentésének leghatékonyabb módja a veszélyes anyagok teljes elkerülése.
